Szegény kicsi Giginek bújnak alul a fogai. Egyszerre kettő. Eléggé megviseli a dolog, a mindig mosolygós kis tündérből, nyafizós tündér lett. Egész nap felkötözve sétálunk, szorosan hozzám simul rágja az öklét, a ruhám, a MT pántjait és csak panaszkodik. Néha, ha tesó belibben a látókörébe mosolyog egyet, majd folytatja a rágcsálást. Egyre inkább gondolkodok egy borostyán láncon, hátha megkönnyítené, és kicsi csöppöm nem szenvedne ennyire.
Nagyon örülök, hogy írtál, mert most így már megvagy!!! :-) Jelentem, hogy eggyel nőtt az olvasóid száma!
VálaszTörlésJa és Giginek kívánok némi megkönnyebbülést a fogzáshoz!!! Remélem megtalálod azt a módszert, ami kicsit csillapítja a kínjait!
VálaszTörlés