Sajnos ezer éve nem jutottam ide, így gondoltam tömören összefoglalom ami eddig kimaradt.
Először is Gréti 1 éves lett, nagyon élvezte a babazsúrt falta a tortát, pózolt a fényképezőnek, tündéri volt.
Majd Panka 3 éves lett, megkapta a rollert amire annyira vágyott, azóta se nagyon lehet leszedni róla :o)
Panka elkezdte az ovit is. Ezzel kapcsolatban kicsit kettősek az érzelmeim, nagyon jó hogy már ilyen okos és nagy és mehet oviba, de olyan üres nélküle a lakás itthon, persze Gréti elszórakoztat, de nem ugyan az mintha ketten lennének.
A beszoktatás viszonylag jól ment, az első 2 nap szörnyű volt. Amikor otthagytam annyira sírt, hogy a szívem majd megszakadt. Kifelé jövet az öltözőben már én is sírtam meg az utcán meg a boltban és még itthon is :o) Valószínű én többet sírtam mint Ő. 3. nap már csak kb 5 percet sírt, 4.nap pedig csak könnyes lett a szeme legörbült a kis szája és annyit mondott: "szia anya, szeretlek" Én pedig újra sírtam hazafelé, de itt már inkább amiatt mert nagyon büszke voltam rá. Most már hogy több mint egy hónapja jár, nagyon szereti, reggel alig várja hogy induljunk, azóta jobban is eszik. Egy hónap alatt hízott 1,20 kg :o) Bár ott aludni nem hajlandó, de remélem ez is menni fog majd.
Gréti elindult 14hónaposan. Meglátta a kezemben a kalácsot, felállt és odasétált :o) Majd egy jó darabig nem volt hajlandó kapaszkodás nélkül menni, mostanában újra próbálkozik. Egész nap sétálgat fe3l alá, hol a kis motorját hol meg a játékbabakocsit tolja maga előtt, néha megy enélkül is, egészen addig amíg észere nem veszi hogy nem kapaszkodik, akkor lecsücsül és elkezd mászni:o)
Először is Gréti 1 éves lett, nagyon élvezte a babazsúrt falta a tortát, pózolt a fényképezőnek, tündéri volt.
Majd Panka 3 éves lett, megkapta a rollert amire annyira vágyott, azóta se nagyon lehet leszedni róla :o)
Panka elkezdte az ovit is. Ezzel kapcsolatban kicsit kettősek az érzelmeim, nagyon jó hogy már ilyen okos és nagy és mehet oviba, de olyan üres nélküle a lakás itthon, persze Gréti elszórakoztat, de nem ugyan az mintha ketten lennének.
A beszoktatás viszonylag jól ment, az első 2 nap szörnyű volt. Amikor otthagytam annyira sírt, hogy a szívem majd megszakadt. Kifelé jövet az öltözőben már én is sírtam meg az utcán meg a boltban és még itthon is :o) Valószínű én többet sírtam mint Ő. 3. nap már csak kb 5 percet sírt, 4.nap pedig csak könnyes lett a szeme legörbült a kis szája és annyit mondott: "szia anya, szeretlek" Én pedig újra sírtam hazafelé, de itt már inkább amiatt mert nagyon büszke voltam rá. Most már hogy több mint egy hónapja jár, nagyon szereti, reggel alig várja hogy induljunk, azóta jobban is eszik. Egy hónap alatt hízott 1,20 kg :o) Bár ott aludni nem hajlandó, de remélem ez is menni fog majd.
Gréti elindult 14hónaposan. Meglátta a kezemben a kalácsot, felállt és odasétált :o) Majd egy jó darabig nem volt hajlandó kapaszkodás nélkül menni, mostanában újra próbálkozik. Egész nap sétálgat fe3l alá, hol a kis motorját hol meg a játékbabakocsit tolja maga előtt, néha megy enélkül is, egészen addig amíg észere nem veszi hogy nem kapaszkodik, akkor lecsücsül és elkezd mászni:o)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése