2010. május 12., szerda
Ovi
Megjött a levél hogy Pankust felvették az óvodába. Nagyon örült hogy kapott levelet annak meg még inkább, hogy mehet oviba. Most még nagyon lelkes, de nem érti hogy anya nem lesz vele, csak az óvónénik. Úgy gondoltuk eleinte csak délelőtt lesz ott, ebéd után megyünk érte, és majd itthon alszik. Remélem Ő majd jobban viseli, mint én, mert szeptember még messze, engem már most kiakaszt a gondolat, hogy nem lesz velem. Mivel vegyes csoportok vannak abban bízom, hogy lesz legalább még egy kislány aki szeptember körül kezd, mert elég nehéz beilleszkedni egy összeszokott kis csapatba. Ezzel együtt nekünk is át kell rendeznünk a napjainkat, és Grétinek is alkalmazkodnia kell az új rendhez, rólam nem is beszélve... Június7-én mennem kell életem első szülői értekezletére. Azt hiszem ez a tény döbbentett rá arra, hogy szép lassan felnő a lányom.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Ezzel én is így voltam augusztus végén, amikor Olivér bölcsibe került. Azt hittem, hogy belepusztulok, és ez nem javult gyorsan, mert Olivér még mind a mai napig sírdogál reggelenként. De tudom, hogy jól érzi magát, ha nem vagyok ott, és szereti a gondozónőit is. Most nagyon várja az ovit, kíváncsi vagyok ott mi lesz.
VálaszTörlésHidd el, remekül fogja magát érezni és Neked is könnyebb lesz (ettől az érzéstől kicsit bűntudatom volt kezdetben...), és ráadásul Gréti is jobban kisajátíthatja ANYÁT! :-) Neki is jár, nem? :-)))
Örülök, hogy jól vagytok és gratula nagylány-Pankának a WC-be kakiláshoz!